Ha szereted kipróbálni a kevésbé ismert légitársaságokat, az Azerbaijan Airlines érdekes élmény. 2015-ben repültem velük Tbilisziből Bakuba. A személyzet nagyon komoly volt, és egyszer sem mosolygott, ami meglepett. Leszállás után örömmel láttam Baku modern repülőterét, maga Azerbajdzsán pedig inkább az Egyesült Arab Emírségekre emlékeztetett, mint a szomszédos Grúziára.
Tartalom3 fejezetElrejtésMegjelenítés
Frissítés (2026. október): Azerbajdzsánba ma online lehet vízumot intézni, ez az ASAN Visa elektronikus vízum, legfeljebb 30 napos tartózkodásra. A szokásos ügyintézés legfeljebb három munkanap. E-vízumot azoknak az országoknak a polgárai kapnak, amelyek szerepelnek a hivatalos evisa.gov.az oldal listáján, ezért előbb nézd meg, hogy a te országod rajta van-e.
Szeretek repülni. Élvezem, és bár magam sem tudom pontosan, miért, izgalmasnak tartom a gondolatot, hogy viszonylag rövid idő alatt bárhová eljuthatok a Földön, időzónákon át, egyik éghajlatból a másikba.
Különös érzés, amikor messze vagyok, nagy időeltolódással, és éppen ebédelek, miközben otthon mindenki, akit ismerek, alszik. Szívesen repülök kevésbé ismert légitársaságokkal, amelyekről keveset tudok.
Az egyik „legegzotikusabb” légitársaság, amellyel eddig repültem, egyértelműen az Azerbaijan Airlines. Hogy milyen volt a fedélzeten, azt alább elmesélem.
Azerbaijan Airlines tapasztalatok Milan Bez Mapy szerint
Az Azerbaijan Airlines, más néven AZAL, Azerbajdzsán nemzeti légitársasága. A 2015-ös repülésemet nem igazán terveztem el előre: a jegyet nagyjából 45 perccel indulás előtt vettem meg. Ezzel szinte minden szabályt megszegtem, amelyet az olcsó repülőjegyekről szóló útmutatómban leírtam 😀 Közvetlenül indulás előtt jegyet venni általában öngyilkosság a pénztárcának, de az Azerbaijan Airlines esetében szerencsére nem így volt. A grúziai Tbilisziből repültem Azerbajdzsán fővárosába, Bakuba.
Eredetileg éjszakai vonattal akartam menni, de mivel a repülőjegy közvetlenül indulás előtt 100 euróba került, úgy döntöttem, hogy a barátaimmal kimegyünk a reptérre, és végül mindannyian egyszerűen megvettük a jegyet. Mindig is arra vágytam, hogy odaálljak egy reptéri pulthoz, megmondjam az úti célt, és amikor megkérdezik, „Mikor szeretne repülni?”, azt feleljem: „Most.” 😀
Utoljára New Yorkban próbáltam ki, de amikor a Delta pultjánál a hölgy négyjegyű árat mondott, elmosolyodtam, és elmentem 😀 Tbilisziben érvényes vízumot kellett felmutatnunk az útlevelünkben, különben az ügyintéző nem adott volna el nekünk jegyet. Nagyon kedves és beszédes volt, és szerencsés utat kívánt nekünk. Nagyjából 45 percünk maradt, így gyorsan feladtuk a csomagot, és siettünk a biztonsági ellenőrzésre. Igencsak kínos lett volna, ha lekéssük a gépet 😀
A J2 0224-es járat Tbilisziből Bakuba
A Tbilisziből Bakuba tartó J2 0224-es járatot egy kis Embraer 190-es gép teljesítette. A gép teljesen kékre volt festve, ami nagyon tetszett. A reptéren nem lehetett nem észrevenni: élénk kék színén mindenkinek azonnal megakadt a szeme. Az utastér modern volt, láthatóan új, és a gépnek még új szaga volt. Ilyen rövid úton ez kellemes meglepetés volt, és élveztem a tágas ülés kényelmét. Pontosan indultunk, egyáltalán nem késtünk. A gép nagyjából 60%-ig telt meg, több üres ülést is láttam.
Ami viszont kicsit zavart, az a temérdek ellenőrzés indulás előtt. A szokásos fémdetektoron kívül talán a reptér minden dolgozója belenézett az útlevelembe és a vízumomba. Már csak azt vártam, mikor kéri el a takarítónő is az útlevelet, a jegyet és a vízumot. Egy ilyen isten háta mögötti útvonalon akkoriban valószínűleg ritkaságnak számítottak a turisták 🙂
Étkezés az Azerbaijan Airlines fedélzetén
A Tbilisziből Bakuba tartó J2 0224-es járat nem egészen egy óráig tartott, mégis kaptunk enni, amire nem számítottam. Semmi különös nem volt benne, a szokásos: vaj, bagett, zöldség, kenhető krém, narancslé és kávé. Ami viszont meglepett: a zöldség fagyott volt, a paradicsom pedig ropogott a jégtől 🙂 Ebből arra következtettem, hogy az étel nem volt friss, és az egész éjszakát valahol egy dobozban töltötte a reptéren, vagy akár a gépen. Szinte rögtön a felszállás után szolgálták fel, a szokásos tálcákon. Bízom benne, hogy hosszabb járatokon az Azerbaijan Airlines jobb ellátást és jobb ételt kínál, de egy ilyen rövid úton szerintem fölösleges bármit is felszolgálni. A fagyott paradicsom mindenesetre nem tett jót a fogzománcomnak 🙂
A repülőgépes étel külön kategória, és két táborra osztja a földi halandókat: azokra, akik imádják, és azokra, akik egyszerűen nem eszik meg. Én az első táborba tartozom, és mindig kíváncsi vagyok, mit kapok, és milyen lesz az íze. Azt viszont nem mondhatom, hogy valaha is jóllaktam volna a repülőn. Az Azerbaijan Airlines fedélzetén különösen nem. A savanyú uborka viszont jólesett. Nyami.
Stewardessek az Azerbaijan Airlines járatán
Az Azerbaijan Airlines stewardesseiről külön cikket lehetne írni 🙂 A helyzet az, hogy a járatomon egyetlen stewardess sem volt, csak férfi légiutas-kísérők. Az egész úton egyetlen mosolyt sem láttam, és végig az volt az érzésem, hogy valami rettenetesen komoly dolog történik.
Komolyan, nem kellene a stewardesseknek és a stewardoknak mosolyogniuk? Ezek az urak kicsit megijesztettek. Elgondolkodtam azon, miért csupa férfiból állt az egész gép személyzete. A nyugati világban ez inkább fordítva szokott lenni.
Bakuban leszállás után pecsétet kaptunk az útlevelünkbe, és meglepett minket a szép, modern repülőtér. Grúziát és Azerbajdzsánt egyszerűen nem lehet összehasonlítani, Azerbajdzsánt inkább az Egyesült Arab Emírségekhez hasonlítanám.
Írd meg egy hozzászólásban. Azoknak is segít, akik ide készülnek.








