Pristina kellemesen meglepett, és megmutatta, hogy Koszovó ma már nem csak a háborúról és a bombákról szól. Én egynapos kirándulásra jöttem át Szkopjéból, autóval nagyjából másfél-két óra az út. Ha több időd van, az olvasóim leginkább az ország déli részén fekvő Prizrent ajánlották.
- Hogyan jutottam el
- Egynapos kirándulásként busszal Szkopjéból; a két várost nem egészen 80 km választja el, és napközben sűrűn jár a busz
- Mennyi idő kell
- Magára Pristinára nagyjából két óra elég
- Nyelv
- Angolul mindenhol gond nélkül elboldogultam, még az élelmiszerboltban is
- Enni
- A vegán Dit’ e Nat’ étteremben remekül és olcsón ettem, pedig imádom a húst. Ma már végleg bezárt
- Az én tippem
- Ülj le egy padra a Teréz anya sugárúton, és figyeld a belváros életét
- Megéri
- Koszovó semleges érzéseket hagyott bennem; annak ajánlanám, aki olcsó és turistákkal nem zsúfolt országot keres
Tartalom4 fejezetElrejtésMegjelenítés
Ezt a cikket 2018-ban írtam. Az árak, a nyitvatartás és a járatok azóta változhattak, ezért indulás előtt nézz utánuk.
Mit érdemes megnézni Pristinában? Jó kérdés, gondoltam. Koszovóról nekem is az jutott eszembe, ami a szlovákok 98%-ának: bombák és háború. Sajnos. Még nem is olyan régen bombázták Koszovót, és háború dúlt itt. De milyen ma? Koszovóból eddig csak Pristinában jártam, de azt kell mondanom: OMG.
Milan tippje Azt ajánlom, foglald le a szállást minél előbb, mert a jó helyen lévő, korrekt árú szobák fogynak el először. Itt megtalálod a környék ma érvényes szállásajánlatait.
Egynapos kirándulás Szkopjéból Pristinába: ami meglepett
Pristinába egész napos kirándulásra mentem át az észak-macedóniai Szkopjéból. A két várost nem egészen 80 kilométer választja el, és napközben sűrűn járnak köztük buszok, így simán belefért egy napba. Amikor a Facebookon megkérdeztem az olvasóimat, Koszovó mely részeit ajánlják, kellemesen meglepődtem. Sokan közülük alaposan bejárták Koszovót, és ez megerősített abban, hogy nincs itt mitől tartanom. Hogy leszámoljak a Koszovóról alkotott előítéleteimmel, el kellett jönnöm ide.
Három dolog, amire Koszovóban egyáltalán nem számítottam
- Euróval lehet fizetni, pedig véletlenül sem tagjai az Európai Uniónak.
- Pristinában gond nélkül elboldogultam angolul, még az élelmiszerboltban is. Mindenhol.
- Szerbiával ellentétben Koszovóban nem cirill betűkkel írnak (ez olyan, mint az orosz ábécé), hanem latin betűkkel. Ez nagyon megkönnyítette az utazásomat.
Miért volt háború Koszovóban?
Dióhéjban arról, miért volt háború Koszovóban, és hogyan látják ma a koszovóiak: Elég rákeresni a Google Képekben, hogyan nézett ki Koszovó 1998-ban. A konfliktus a koszovói albánokból álló Koszovói Felszabadítási Hadsereg és a szerb erők között zajlott. Szerbia az ellenőrzése alá akarta vonni a területet. A lakosság többsége koszovói albán volt, és a szerb erők etnikai tisztogatást folytattak ellenük. Több százezer embernek kellett elmenekülnie. A háború után pedig sok szerb hagyta el Koszovót az albánok támadásai miatt.
Végül a NATO is beavatkozott, és addig bombázta Jugoszláviát, amíg Szerbia ki nem vonult Koszovóból. Koszovó 2008-ban fogadta el a függetlenségi nyilatkozatát, azóta független Szerbiától. Erről a háborúról ma egyszerűen nem beszélnek, Szerbia pedig kerek perec nem ismeri el Koszovót önálló államnak. Koszovó lakosainak több mint 90%-a albán. A hivatalos nyelv így az albán és a szerb.
Ma Koszovó szerencsére más. Viszonylag nyugodt ország, és épp a Szerbiától való függetlenség kikiáltásának tizedik évfordulóján jártam itt. Nemrég olvastam valahol, hogy Szerbia uniós csatlakozásának egyik feltétele az is, hogy rendezze a kapcsolatait Koszovóval. Kíváncsi vagyok, mi lesz belőle…
Pristina látnivalói egy nap alatt
De elég a történelemből és a konfliktusokból, nem ezért vagy itt. Szóval mit érdemes megnézni Pristinában? Sok olvasóm írta, hogy Pristinában nincs sok látnivaló, és Koszovóban inkább menjek ki valahová a természetbe. Mivel csak egy napom volt a kirándulásra, ezt találtam ki: szépen végigfotózom Pristinát, megnézem az összes „látnivalót”, és valahol jót eszem. Hogy sikerült-e? Naná.
Ezeket a helyeket néztem meg Pristinában
- A híres Newborn felirat, amely a Szerbiától való 2008-as függetlenné válásra emlékeztet.
- A Teréz anya sugárút.
- A Pjetër Bogdani Nemzeti Könyvtár.
- A Dit’ e Nat’ étterem.
A Newborn felirat
Pristinában egymást érik a katedrálisok, templomok és mecsetek. Közéjük ékelődnek a különböző színű szocialista panelházak, akárcsak Petržalkán (Pozsonyligetfalu), Pozsony hatalmas lakótelepén. Elég érdekes kombináció, és jól mutat a fotókon. A híres Newborn felirat (talán az egyetlen) olyan turistalátványosság Pristinában, amely tényleg érdekes. Itt áll 2008. február 17-e óta, amikor Koszovó kikiáltotta a függetlenségét Szerbiától, bár Szerbia ezt soha nem ismerte el. Nagyon sok ország nem ismeri el Koszovót önálló államnak. Nagyjából a fél világ. Köztük van Szlovákia és Spanyolország is.
Érdekes, hogy a látogatásom idején, pontosan tíz évvel a nyilatkozat elfogadása után, a „B” betű helyén egy 10-es állt. Először nem értettem, miért, de aztán rágugliztam, és rájöttem, hogy épp tíz év telt el azóta.
A Teréz anya sugárút
A Teréz anya sugárút Pristina legközepe, ahol „minden történik”. Azt ajánlom, tégy úgy, ahogy én: egyszerűen ülj le egy padra, és figyeld, mi zajlik körülötted. Engem leginkább a Nokia 3310-féle mobilokat kínáló árusok és társaik szórakoztattak. Nagyban megy itt az üzlet telefontokokkal, mobilra akasztható zsinórokkal, régi telefonokkal, napszemüvegekkel és virágokkal. Ennek megvan a maga varázsa. Másfelől nem értem, ki veszi meg ezeket a régi telefonokat, hiszen minden fiatal kezében iPhone volt.
Az egész sétány kellemesen nyüzsgő, mindenki siet valahová, miközben a gyerekek a szökőkút vízsugaraiban játszanak. Leültem egy padra, találtam ingyenes wifit, és beírtam a Google Képekbe: „Pristina 1999”. Nem hittem a szememnek. A város, amelynek utcáin még csak néhány éve tankok jártak, és ahol a környező épületeket szétbombázták, ma tele van kávézókkal, éttermekkel és csemegekukoricát áruló standokkal (ezt nagyon ajánlom). Balkáni út nem múlhat el csemegekukorica nélkül.
A Pjetër Bogdani Nemzeti Könyvtár
A Pjetër Bogdani Nemzeti Könyvtár is ott volt minden listán arról, mit érdemes megnézni Pristinában. A képek alapján nem nagyon tetszett, ezért úgy döntöttem, kihagyom. De őszintén szólva Pristinára két óra is elég, a Szkopjéba visszainduló buszomig pedig még vagy három órám volt, így ide is elkeveredtem.
Az egész épület úgy néz ki, mintha valami bedrogozott építész tervezte volna. A maga módján szép, de nekem nem tetszik, haha. Talán azért, mert kertépítészetet tanultam, és az ilyesmihez van ízlésem, haha. Ha viszont van egy kis ráérő időd, ugorj be. A központból gyalog nagyjából tizenöt perc, a buszpályaudvar irányába.
Hol ettem Pristinában: Dit’ e Nat’
Amikor az Instagramon nézegettem, hol jártak az olvasóim Pristinában, rátaláltam a Dit’ e Nat’ étteremre. Bár vegán volt, én pedig imádom a húst, remekül ettem itt. Ráadásul nevetségesen olcsón. A hőségben nagyon jólesett a vegán burger és a hideg limonádé. A többi vendég jeges kávét ivott, különféle szendvicseket evett, és kártyával fizetett. Volt egy szuper teraszuk is, ahol viszont nem jutott nekem hely, mert dugig volt. Ez az étterem megmutatta, hogy Koszovó igyekszik.
A fiatalok nem akarják, hogy a háborúval azonosítsák őket: lattézni, jókat enni, wifizni és mosolyogni akarnak. Pontosan ezt csinálták a Dit’ e Nat’ vendégei. Köszönöm az olvasómnak ezt a szuper tippet. A Google Térkép szerint azonban a Dit’ e Nat’ ma már végleg bezárt.
Megéri ellátogatni Koszovóba?
A koszovói út egyáltalán semmilyen különösebb érzést nem hagyott bennem. Azt hittem, ámulva távozom majd, hogy mennyit fejlődött Koszovó alig húsz évvel a háború után. Vagy épp ellenkezőleg, megdöbbent majd, mennyire megtörte és megviselte az itteni embereket a háború. Valahol a kettő között volt.
Koszovó igyekszik, és hiszem, hogy Pristinán kívül még sok látnivaló van itt. Bennem amolyan semleges érzéseket hagyott: nem éreztem úgy, hogy olyan országban vagyok, amelyre nemrég még bombák hullottak, és ez nagyszerű. Visszatérni nincs okom, de gondolkodás nélkül ajánlanám mindenkinek, aki olcsó, turistákkal nem zsúfolt és a maga módján egzotikus országot keres.
Ha Koszovóban jársz, tartsd be ezt a két tanácsot:
- Ne beszélj Szerbiáról és a háborúról. Itt amúgy is szinte mindenki albán.
- Tartsd magad az egyes számú tanácshoz.
Utazás Koszovó és Szerbia között
Milan tanácsa: A Szerbia és Koszovó közötti utazás gondot okozhat. Ha (mint én) Észak-Macedóniából érkezel Koszovóba, koszovói pecsétet kapsz az útleveledbe. Ha Koszovóból átmész Szerbiába, és később el akarod hagyni Szerbiát, bajod lehet belőle. A szerbek valószínűleg nem fogadják el, hogy Koszovón át léptél be, és illegálisnak tekintik a belépésedet.
Nem ajánlom, hogy Koszovóból lépj be Szerbiába. A rosszabbik eset az, hogy ha koszovói pecsét van az útleveledben, be sem engednek Koszovóból Szerbiába. Régebben az ilyen utazókat őrizetbe is vették, ma ez már ritkábban fordul elő. Azt tanácsolom tehát, hogy Koszovót külön utazd be, Szerbiát pedig hagyd máskorra. Mindkét ország megéri: olvasd el, mit érdemes megnézni Belgrádban.
Milan tippje Az olvasóim szerint Koszovóban mindenképp érdemes felkeresni az ország déli részén fekvő Prizren városát. Abban mind egyetértettek, hogy tényleg gyönyörű. Én nem jártam ott, de ez a fotó fenomenális és fenséges, úgyhogy meríts belőle ihletet:
Olvasd el ezt a cikkemet is: Utazás Koszovóból Szerbiába: milyen problémák várhatnak rád.
Szlovák utazási blogger, aki 2013 óta csalogatja ki a szlovákokat az irodai székekből. Az Influencer című könyv szerzője és a Bez Mapy blog alapítója. A „Bez Mapy” szlovákul azt jelenti: térkép nélkül.
Írd meg egy hozzászólásban. Azoknak is segít, akik ide készülnek.
