A lengyelországi Zabrze Guido-bányája megér egy kirándulást, ráadásul Szlovákiából közel van: Zsolnától (Žilina) nagyjából két óra autóval. Azt ajánlom, kösd össze egy csónakázással a Lujza királyné-tárnában, amely a kétszáz évvel ezelőtti kézi szénfejtést mutatja be, és nézz be Európa legmélyebben fekvő éttermébe is.
- Milyen messze
- Zsolnától nagyjából két óra autóval, én a varsói utam során Katowicéből érkeztem
- Guido-bánya
- Lifttel 320 méter mélyre a föld alá, a túra interaktív, és a gépek ma is működnek
- Föld alatti bár
- Ha csak egy sört innál 320 méterrel a föld alatt, elég egy jelképes belépő, amely csak az étterembe szól
- Lujza királyné-tárna
- A legnagyobb élmény a csónakázás volt 40 méterrel a föld alatt, nagyjából 2,5 km-nyi járatot jársz be
- Hol szálltam meg
- A Hostel Guidóban, 150 méterre a bányától, legközelebb inkább Katowicében szállnék meg, Zabrze este csendes
Tartalom3 fejezetElrejtésMegjelenítés
A Guido-bányai kirándulást már régóta terveztem, de ahogy lenni szokott, a „megfelelő pillanat” sosem jött el. Ami a legközelebb van hozzánk, azt halogatjuk a legtovább.
Amikor azonban Varsóban jártam, úgy döntöttem, átruccanok Katowicébe, ahonnan már csak egy ugrás a Guido-bánya. De ezt a kirándulást gyakorlatilag Szlovákia bármely pontjáról megoldhatod: Zsolnától például csak két óra autóval.
Milan tippje Azt ajánlom, foglald le a szállást minél előbb, mert a jó helyen lévő, korrekt árú szobák fogynak el először. Itt megtalálod a környék ma érvényes szállásajánlatait.
Zabrze látnivalói és a bányászat története
A lengyelországi Zabrzének gazdag bányászmúltja van. A szénbányászat itt már a 18. század végén elkezdődött, és a város fokozatosan a régió egyik fő bányászati központja lett. A bányászok nehéz körülmények között dolgoztak, gyakran több száz méterrel a föld alatt, ahol lovakra, gőzgépekre és a saját ügyességükre támaszkodtak.
A bányaipar nemcsak a város gazdaságát, hanem a kultúráját is formálta. A bányászhagyományok szelleme ma is érezhető, a múltat pedig régi bányák, gépek és tárnák őrzik: ezek mára izgalmas látnivalók lettek. Én a két legfontosabbat néztem meg: a Guido-bányát és a Lujza királyné-tárnát.
Mi a különbség a bánya és a tárna között?
A bánya az egész föld alatti komplexum, ahol a teljes kitermelés zajlik, a szénfejtéstől a gépeken és a felvonókon át az anyagszállításig. A tárna ezzel szemben vízszintes vagy enyhén lejtős folyosó, amely összeköti a bánya egyes részeit, vagy a víz elvezetésére, a szellőzésre vagy a szén szállítására szolgál. Leegyszerűsítve: a bánya a kitermelés teljes helyszíne, a tárna pedig egy konkrét folyosó a bányatérségek között.
Szállás Zabrzében és környékén
Zabrzében szállást találni nem gond, de számolj azzal, hogy Katowice melletti kisvárosról van szó. Én a Hostel Guidóban szálltam meg, külön szobában, saját fürdőszobával. Az előnye, hogy közvetlenül a Guido-bánya mellett van, nagyjából 150 méterre, ennél közelebb már nem lehet lakni. Ha viszont újra mennék, inkább Katowicében szállnék meg, és onnan tennék egy egész napos kirándulást Zabrzébe. Zabrze ugyanis nyugodt és hangulatos, de sötétedés után egy nagyobb városhoz képest nem sok minden történik ott.
Látogatás a zabrzei Guido-bányában
A zabrzei Guido-bánya (Kopalnia Guido) Lengyelország egyik legérdekesebb ipari műemléke, és azon kevés hely egyike, ahol teljesen hitelesen átélheted a bányászat történetét. 1855-ben alapította Guido Henckel von Donnersmarck gróf, róla kapta a nevét. Már maga a leereszkedés is extrém élmény: a bányalift 320 méter mélyre visz le, és visszarepít abba a korba, amikor Felső-Szilézia Európa egyik ipari szíve volt.
Érdekesség a létra is: ezt a technikusok használták, így lift nélkül is le tudtak jutni a bányába. A bányát 1855-ben a német Guido Henckel von Donnersmarck gróf nyitotta meg. A kommunizmus idején itt jött létre az M300 nevű kísérleti bánya, a név jelentése: gépesítés 300 méteres mélységben. A nevet úgy választották, hogy ne kötődjön a német alapítóhoz, mert hát ugye kommunisták, lol.
A túra egy modern bányát mutat be a kitermeléshez használt gépekkel és infrastruktúrával. A Lujza királyné-tárnában pedig többet megtudsz a föld alatt dolgozó lovakról és a régi bányászlámpákról. Tetszett, hogy interaktív: láthattam, hogyan működnek ma is a gépek, és például magam kapcsolhattam be a szállítószalagot.
A 20. század második felében a Guido kísérleti bányaként működött, ahol új fejtési technológiákat próbáltak ki. Az is érdekes, hogy a kommunizmus idején itt kényszermunkát végeztek az úgynevezett katonabányászok is: fiatal férfiak, akik szálkák voltak a rendszer szemében, ezért katonai szolgálat helyett nehéz és veszélyes föld alatti munkára küldték őket. A szén-monoxidot a bányászok klasszikus „élő detektorokkal”, kanárikkal figyelték. A bányászok egyébként fehér inget hordtak, mert az volt a legolcsóbb. Színes textilre akkoriban nem tellett nekik. Ma modern berendezések juttatnak oxigént a föld alá.
Kösd össze a Guido-bányát Európa legmélyebben fekvő éttermével
A látogatás csúcspontja ma a föld alatti bár, amely 320 méterrel a felszín alatt van, és Európa legmélyebben fekvő kocsmái közé tartozik. Itt helyi kézműves sört és ételeket kóstolhatsz, ilyen élményben máshol nem nagyon lesz részed.
- Milan tippje Ha kihagynád a Guido-bánya túráját, és csak egy sört innál ilyen mélyen a föld alatt, elég egy jelképes belépő, amellyel csak az étterembe mész le.
Látogatás és csónakázás a zabrzei Lujza királyné-tárnában
Zabrzei utamon a Guido-bánya mellett a Lujza királyné-tárnát (Sztolnia Królowa Luiza) is megnéztem. A nevét Lujza porosz királynéról kapta, aki fiatalon, mindössze 34 évesen halt meg tüdőgyulladásban. Zabrzében egykor nyolc bánya is működött, ma már csak egy, az is magánkézben.
Már a neve is fennkölten hangzik, és tényleg megvan a maga története. Megtudtam, hogy a bánya 1791-ben jött létre Felső-Szilézia egyik első állami szénbányájaként, és hogy a föld alatti csónakos útvonal ma a leghosszabb Európában. A tárnát a porosz királynéról nevezték el, akit a helyi bányászok bátorságáért és erős jelleméért csodáltak.
Ez a tárna Felső-Szilézia legrégebbi tárnái közé tartozik. Az egyik első gépi berendezés is itt működött, amely a bányászokat és az anyagot szállította. A tárnában azonban kezdettől gondot okozott a talajvíz, amely folyton összegyűlt. Számomra a legnagyobb élmény a föld alatti csónakázás volt. Már maga a tudat is különleges volt, hogy több méterrel a föld alatt csónakkal haladok olyan csatornákon, amelyek egykor a bánya víztelenítését szolgálták. Körös-körül nedves falak, a csendet csak a csöpögő víz töri meg: úgy éreztem magam, mintha egy egészen más világba kerültem volna. És tulajdonképpen így is volt: a bányászok világában voltam, 40 méterrel a föld alatt 🙂
Megtudtam néhány érdekes apróságot is. Például azt, hogy a 19. században itt épült meg az egyik első föld alatti vízépítési rendszer, amely akkoriban Európa legkorszerűbbjei közé tartozott. Vagy azt, hogy a csatornákat olyan jól megépítették, hogy ma is használhatók, bár egészen másra, mint egykor. Ma turisták járnak rajtuk.
A Lujza királyné-tárna hangulata más, mint a Guido-bányáé: kalandosabb, több benne az élmény. A Guido inkább ipari jellegű, itt viszont felfedezőnek éreztem magam, aki titokzatos járatokat derít fel. Ha Zabrzében jársz, mindenképp érdemes mindkettőt megnézni, mert csak együtt adnak teljes képet a régió bányászmúltjáról.
A tárnának a 19. században nagyjából 14 kilométernyi járata volt. A felújítás után a látogatók ma az eredeti 14 kilométerből nagyjából 2,5 kilométert járhatnak be. A Guido azt mutatja meg, hogyan dolgoztak a bányában később, már gépekkel. A Lujza ezzel szemben a kétszáz évvel ezelőtti munkát idézi fel, amikor a szenet kézzel fejtették, dinamit nélkül. A bányában még gyerekek is dolgoztak. Meglátod, a Guido-bányai kirándulás tetszeni fog.
Jó utat!
Szlovák utazási blogger, aki 2013 óta csalogatja ki a szlovákokat az irodai székekből. Az Influencer című könyv szerzője és a Bez Mapy blog alapítója. A „Bez Mapy” szlovákul azt jelenti: térkép nélkül.
Írd meg egy hozzászólásban. Azoknak is segít, akik ide készülnek.
