Kelet-Morvaország látnivalói és kirándulási tippek Milan Bez Mapy szerint

Szerintem Kelet-Morvaország ideális néhány napra, mert közvetlenül a szlovák határ túloldalán van, és Szlovákiából autóval gyorsan ideérsz. Ajánlom a rožnovi valach szabadtéri múzeumot, a zlíni Baťa-felhőkarcolót a liftjével és Luhačovice fürdővárost. Válassz vidéki élményszállást, és kóstold meg a helyi sört.

RövidenMilan Bez Mapy szerint

Pozsonyból

Autóval három és fél óra az autópályán észak felé, Zsolna előtt letértem Nagybiccse (Bytča) felé, és Makovon át jöttem

Hol szálltam meg

Statek U Rajmunda, magányos családi farm az erdő szélén, az utolsó szakasz murvás úton vezet

Bečva menti kerékpárút

A biciklit a rožnovi turisztikai információs irodában béreltem, a Horní Bečva és Valašské Meziříčí közötti szakasz 31 km

Baťa-felhőkarcoló

A 21-es épületben van Baťa liftirodája, minden eredeti, és a lift ma is jár

Tippem

A Soláňon kóstold meg az áfonyás gombócot (borůvkové knedlíky), és kérj fél adagot, én az egészet nem bírtam megenni

Rožnovi sörfőzde

Kis sörfőzde 1712-ig visszanyúló múlttal, állj meg itt egy sörfürdőre és pasztörizálatlan sörre

Mit érdemes megnézni Kelet-Morvaországban? A régió a teljes Zlíni kerületet lefedi, közvetlenül a szlovák határ mellett. Attól különleges és változatos, hogy öt turisztikai tájat fog össze: Valašskót (a morvaországi Valachiát), Kroměříž környékét, Slováckót, valamint Zlín és Luhačovice vidékét.

A Východní Morava regionális turisztikai szervezettel együttműködésben három sűrű napot töltöttem itt. Ebben a cikkben összegyűjtöttem neked minden kirándulási tippet, jó éttermet, kávézót, kilátópontot, és azt, hogy mit érdemes megnézni és megkóstolni Kelet-Morvaországban. Vágjunk bele =)

Kelet-Morvaország: kirándulási tippek és látnivalók

Hol van Kelet-Morvaország?

Kelet-Morvaország kis régió Zlín környékén, a szlovák határ mentén. A határ túloldalán, Szlovákiában közel van Nagybiccse (Bytča) és Zsolna (Žilina). Pozsonyból (Bratislava) három és fél órát autóztam ide az autópályán észak felé. Zsolna előtt letértem Nagybiccse felé, és Makovon át érkeztem meg Kelet-Morvaországba. A régióhoz tartozik a jól ismert Kroměříž is, amelyről már régebben írtam a blogon. Kelet-morvaországi városok, amelyekről talán már hallottál:

• Zlín
• Kroměříž
• Luhačovice

Hol szállj meg Kelet-Morvaországban? Próbáld ki a Statek U Rajmunda tanyát

Szállás van itt bőven. Ha mindenhez közel szeretnél lenni, Zlínt vagy a kisebb Rožnovot ajánlom. Én a Statek U Rajmunda tanyán szálltam meg. Igazi szállás a világ végén, magányos tanya az erdő szélén. A családi farmnak egyedi hangulata van: reggel a kakas ébreszt, a reggelit pedig többnyire a saját termékeikből készítik.

• Milan tippje Ha már Csehországban kirándulsz, nézz el Dél-Csehországba is.

Már a bekötőút elárulta, hogy különleges helyre tartok. Egészen addig nem voltam biztos benne, hogy jó felé megyek, amíg egy rét közepén három gyönyörű alpaka nem fogadott. El kell hajtani egy „Behajtani tilos” tábla mellett, aztán egyesben, lassan döcögni az erdőn át a burkolatlan, murvás úton. Közben csak reménykedhetsz, hogy a végén tényleg ott lesz a Statek U Rajmunda. És ott volt =)

@milan_bezmapy+249 000 követő

Kövess az Instagramon

Követés

Mit érdemes megnézni Kelet-Morvaországban?

1. A soláňi harangtorony (Zvonice Soláň) és a 860 méter magas Soláň-hegy
2. A Havas Boldogasszony-templom (Kostel Panny Marie Sněžné), Velké Karlovice
3. A Na Stanoch természetes fürdőtó, a helyi „Balaton”
4. A rožnovi sörfőzde (Rožnovský pivovar)
5. A valach szabadtéri múzeum Rožnov pod Radhoštěmben és a Jurkovič-kilátó
6. A Bečva menti kerékpárút
7. A zlíni felhőkarcoló, a múzeum és a Tomáš Baťa-emlékhely
8. Luhačovice fürdőváros
9. Ha a környéken jársz, ne feledkezz meg a kedvencemről, Kroměřížről sem

Hol egyél Kelet-Morvaországban, és hová menj kávézni?

• Horský hotel Čarták, Solanec pod Soláněm
• A Wellness Hotel Horal étterme, Léskové
• La Šiška, Velké Karlovice (itt nem jártam, mert zárva voltak, de egy helybéli hölgy ajánlotta)
• Kaféčko, Rožnov pod Radhoštěm
• Bistrotéka Valachy, Zlín

A soláňi harangtorony és a 860 méter magas Soláň-hegy

A soláňi harangtorony egész jó kiindulópont a hegyi túrákhoz. Amikor leparkoltam, cseh kirándulócsoportokat láttam, amint épp sétálni indultak a hegyekbe. Maga a harangtorony információs központ, ahol különféle kulturális rendezvényeket és koncerteket tartanak. František Podešva festő ötletére épült, aki így akarta felhívni a figyelmet a valachok életére és gyökereire. A valachok innen, Kelet-Morvaországból származnak, és hosszú múltra tekintenek vissza ezen a vidéken.

Valašsko mindig is gyéren lakott vidék volt, részben a terméketlen föld miatt. Főleg a völgyek népesültek be, ahol szerzetesrendek telepedtek le. Az úgynevezett valach kolonizáció 1500 körül zajlott: ekkor érkeztek ide az első pásztorok, a valachok, és a gyenge termőföldű vidékeket is benépesítették. Kelet-Morvaországban viszont kétféle nép élt: a pásztorkodó valachok és a földművelő morvák. Idővel aztán eggyé olvadtak.

Milan tippje A harangtoronytól egy köpésre van a Horský hotel Soláň. Itt mindenképp kóstold meg a vidékre jellemző hagyományos áfonyás gombócot (borůvkové knedlíky). Errefelé mindenki ezt eszi, sőt túrára is ezt csomagolja. Ha a pincérnő megkérdezi, hogy csak fél adagot kérsz-e, mondj igent. Én a teljes adagot nem bírtam megenni =)

A Havas Boldogasszony-templom (Kostel Panny Marie Sněžné), Velké Karlovice

A templom építésekor egyetlen szöget sem használtak, csak bükkfa ékeket. Ez Velké Karlovice legértékesebb műemléke. Alaprajza kereszt alakú, a kerülete pedig huszonnégy szögben törik meg. A templomban két harang van, a nehezebbik 120 kilogrammot is nyom.

Milan tippje Ha édességre vágysz, ugorj be a közeli La Šiška cukrászdába. Elég ritkán vannak nyitva, ezért indulás előtt nézd meg a nyitvatartásukat. Ha sikerül elcsípned őket, ülj ki a teraszukra egy különleges italra és kiváló kávéra.

Na Stanoch: a fürdőtó, amelyet a helyiek Balatonnak hívnak

Nový Hrozenkovban van egy szép tó, amelyet a helyiek Balatonnak hívnak. A tiszta vize miatt járnak ide fürdeni: napsütésben gyönyörű türkiz árnyalatokban játszik. Érdekesség, hogy mesterséges tó. Füves és homokos strandja is van, és strandröplabdázni is lehet.

A környéken van néhány büfé és egy mesterséges sánc akrobatikus ugrásokhoz, úgyhogy el tudom képzelni, hogy nyáron itt tényleg nagy élet van. A látogatásomkor sajnos csúnya idő volt, de találkoztam egy csapat kerékpárossal, akik ide jöttek lehűteni a lábukat. Horgászni is lehet, nekem innen már csak egy nudistastrand hiányzik.

Milan tippje Nyaranta néha itt parkol egy BAR-IN-GOTKA nevű lakókocsi (a név a cseh maringotka, vagyis lakókocsi szóra játszik rá). Nagyon ötletes harapnivalókat kínál, és nyugágyakon vagy szalmabálákon lehet mellette üldögélni. Egy anya és a lánya a tulajdonosa: a türkizkék kocsit Angliában készíttették el egyedi megrendelésre, és eredeti büfét csináltak belőle, ahol frissítőket és hagyományos cseh ételeket kínálnak.

Látogatás a rožnovi sörfőzdében

Nem is Csehországban lennék, ha valahogy nem kerülne elő a sör. A pici, helyi rožnovi sörfőzdébe (Rožnovský pivovar) mindenképp nézz be. Libor Cabák helyi idegenvezető szánt rám egy kis időt, és elmondta, hogy a sörfőzde már 1712-ben megnyílt. A sörfőzde eredeti tulajdonosa szívesen mondogatta:

„Nem telt el nap anélkül, hogy a sörfőzde udvarán meg ne jelentek volna a hegyekből a helyi javasasszonyok, és el ne vittek volna egy-egy kancsónyi sörélesztőt.”

Állj meg itt egy sörfürdőre is, amely a poprádi sörfürdőhöz hasonlít, és kóstold meg a pasztörizálatlan sörüket. A sörök a sörfőzde különböző történelmi tulajdonosairól kapták a nevüket, és sehol máshol a világon nem főzik őket. A rožnovi sörfőzde kicsi, mindössze 50 000 liter sört főz. Utánanéztem a statisztikákban, mennyi sört iszik meg egy átlagos cseh egy év alatt, és fejenként 135 litert találtam (a 2025-ös, újabb adatok már 121 litert mutatnak). Összehasonlításképp: egy szlovák csak 70 litert. Az 50 000 liter sör tehát pontosan 370 csehnek vagy 714 szlováknak elég.

A sörből sok saját terméket is készítenek, például sörsampont, különféle szappanokat és kozmetikumokat.

A rožnovi valach skanzen és a Jurkovič-kilátó

Még maradok Rožnovban. A közeli valach szabadtéri múzeum (Valašské muzeum v přírodě v Rožnově pod Radhoštěm) és a Jurkovič-kilátó (Jurkovičova rozhledna) is mindenképp megér egy látogatást. A valach falu (Valašská dědina) a múzeum három részlegének egyike, és azt mutatja be, hogyan éltek az egykori lakók, vagyis a már említett valachok. Gyakran egyetlen kis szobában laktak együtt a testvérek, a szülők és a nagyszülők, így ezekben a faházakban semmiféle magánszféra nem volt. Főleg krumplit, káposztát, kását, kenyeret és tejet ettek.

Amit megtermeltek, azt fel is dolgozták és megették. Az ételkészítés a nap nagy részét elvitte, akárcsak a gabona őrlése. Hogyan dolgoztak? Tavasztól őszig, és csak a jószág segített nekik. A vasárnapokat ünneplő ruhában, a templomban töltötték.

A valach faluban sétálva eszembe jutott, hogyan éltek az őseink, és valljuk be, én képtelen lennék így élni. Úgy látszik, túlságosan elkényeztetett a város. Állj meg itt, és ne hagyd ki a falu iskoláját és a Jurkovič-kilátót sem, amely Dušan Jurkovič szlovák építészről kapta a nevét. A kilátó a múzeum területén kívül áll, és elemeinek nagy részét kézzel, régi eljárásokkal készítették. Az eredeti, 1896-os tervek alapján épült, és 32 méter magas.

Milan tippje Ha már a múzeumban vagy, nézd meg a fából épült kisvárost (Dřevěné městečko) és a malomvölgyet (Mlýnská dolina) is.

A Bečva menti kerékpárút

A rožnovi turisztikai információs irodában hegyi és országúti kerékpárt is lehet bérelni. Én is béreltem egyet, és elindultam a Bečva menti kerékpárúton. Ez egy modern kerékpáros autópálya, amely szó szerint a hegyi forrásoktól egészen a völgyekig vezet. Az út a névadó Bečva folyó mentén kanyarog, és több kerületen halad át. A Horní Bečva és Valašské Meziříčí közötti szakaszt ajánlom: 31 kilométer hosszú, és nagyon enyhén, összesen 229 métert emelkedik. A teljes útvonal 160 kilométer. Nézd, milyen videót találtam, itt lent.

Milan tippje Mielőtt rátérsz a kerékpárútra, állj meg egy remek kapucsínóra és egy túrós sütire a rožnovi Kaféčko kávézóban. Én jó sokáig üldögéltem itt, és nézelődtem.

View this post on Instagram

A zlíni felhőkarcoló, Baťa liftje, a múzeum és a Tomáš Baťa-emlékhely

Baťáról biztosan hallottál már, de szerintem a zlíni felhőkarcolóban, a 21-es épületben is érdemes megállni. Ez a Baťa cég eredeti székháza, tizenhat emelettel. Minden emeleten irodák vannak, kivéve a 8. és a 15. emeletet: a nyolcadikon az igazgatói irodák kaptak helyet, a tizenötödiken pedig egy konferenciaterem.

Az is megragadott, hogy a tizenhatodik emeleten szökőkút van. A maga korában ez szupermodern, amerikai stílusú épület volt. Négy gyorslift működik benne, és ezek egyike maga Baťa irodája. Jól olvasod: az irodája egy liftben volt. A liftben minden eredeti. Az iroda fel-le járt az egész épületben, és a lift ma is működik. Ha kinézel az ablakon, az épület körül síneket látsz. Ezek az ablakmosáshoz kellettek, mert az ablakokat akkoriban nem lehetett kinyitni.

De kik dolgoztak itt? A szokásos alkalmazottak mellett Baťa diákoknak is adott munkát, akiket maga akart kinevelni. A munkanapjuk reggel héttől délután ötig tartott, utána két órára iskolába mentek. 21:15-kor takarodó volt, akkor már aludniuk kellett. Elég kemény, nem? A munkájukért heti 150 koronát kaptak, és még ha zlíniek voltak is, kollégiumban kellett lakniuk, hogy betartsák a fegyelmet.

Baťa építészete Zlínben

A Baťa-házak

A felhőkarcolóból a Baťa-házak is látszanak, ezekben családok laktak. A nőtlen férfiaknak úgynevezett legényszállásokon kellett lakniuk. A házakban nem volt szabad állatot tartani, sem zöldséget termeszteni a kertben. Hogy miért? A házak kizárólag a pihenést szolgálták. Tomáš Baťa 1932-ben repülőszerencsétlenségben halt meg, amikor üzleti útra repült Zürichbe. A gépe hét perccel a felszállás után lezuhant a ködben, sem ő, sem a pilóta nem élte túl. A repülőgép hű mását a különleges emlékhelyén láthatod. Baťa a közeli erdei temetőben nyugszik.

Milan tippje Közvetlenül a felhőkarcolóval szemben van a népszerű Bistrotéka Valachy, ahol nagyon jól ettem. A kávéjuk is jó, és az egész hely ultramodern.

Luhačovice fürdőváros, a kolonnád és Dušan Jurkovič építész

A szecesszió egyik kiemelkedő építészének bájos épületei, szabadon hozzáférhető ásványvízforrások, amelyek évszázadok óta törnek fel a mélyből, és a frissen sült fürdőostya bódító illata. Ez Luhačovice, Morvaország legnagyobb fürdőhelye, nem messze Zlíntől. Itt jól kipihenheted magad, és új erőre kaphatsz.

Dušan S. Jurkovič szlovák építész volt, jellegzetes stílusa a népi szecesszió. Legjelentősebb művei közé tartozik a luhačovicei fürdő épületegyüttese, ahol három évig dolgozott. Luhačovice legszebb épülete állítólag a Jurkovič-ház (Jurkovičův dům), amelyet 1902-ben átépített, a belső terét és a homlokzatát pedig színesre festtette. A 20. század közepén épült kolonnád Oskar Poříska építész munkája. Jurkovič stílusát követi, és egységes fürdőközponttá fogja össze az épületeit.

A Vincentka-forrás

Luhačovice fő látványosságai a természetes gyógyforrások. Az itteni sós vizek ásványianyag-tartalma magas, és Európa leghatásosabbjai közé sorolják őket. A kezelés segít a légúti és a mozgásszervi betegségeken, a cukorbetegségen és más bajokon. Egyes források vize iható, másoké inhalálásra és fürdőzésre alkalmas. A legismertebb forrás a Vincentka, amely már a 17. század vége óta népszerű. Időnként meghívnak a fürdőbe egy hidrológust, hogy találjon új forrást, amelyet aztán megfúrnak és ünnepélyesen megnyitnak.

Megéri kirándulni Kelet-Morvaországba?

Olvasd el ezt a cikkemet is: 3 kevésbé turistás hely Prágában, amely megfogta a szívemet.

A szlovákok számára Kelet-Morvaországnak van egy nagy előnye: közvetlenül a határ mellett fekszik. Elég Trencsén (Trenčín) után letérni az autópályáról, és már itt is vagy. Azt ajánlom, válassz vidéki élményszállást, kóstold meg a helyi specialitásokat és a sört, ismerd meg a valachok szokásait, és nézd meg Baťa különös liftjét, amely egyben az irodája is volt.

Jó utat!

Milan Bez Mapy