Nagyszombat látnivalói és tippek bor- és mézborkóstolóhoz a környéken

Nagyszombat (Trnava) meglepett, pedig azt hittem, Nyugat-Szlovákiát kívülről fújom. A városban ne hagyd ki a városfalat, a kriptákkal és pincékkel teli föld alatti világot, a városi tornyot és a Szent Miklós-bazilikát. A környéken borkóstolót ajánlok a Terra Parnában és mézborkóstolót a Medolandiában, csak a sofőr ne kóstolgasson.

RövidenMilan Bez Mapy szerint

Ahol laktam

A belvárosban, az Apartments 1620yr szálláson, egy 1620-as reneszánsz épületben, egy évvel később a vedrődi kastélyban

Ingyenes városnézés

Júliusban és augusztusban az ingyenes séták a városi torony elől indulnak, és nagyjából egy óráig tartanak, én a „Trnava sacra” körre mentem

Egy kávéra

A Synagóga Café egy felújított zsinagógában, az egyik kedvenc kávézóm Szlovákiában

Medolandia

A belépő májustól szeptemberig 5 €, októbertől áprilisig ingyenes, nyáron rózsák, télen mézbor és mézeskalács

Terra Parna

A Ružová dolinában álló pincészet kóstolóvacsorái hónapokkal előre elkelnek

Mit érdemes megnézni Nagyszombatban és környékén? Bevallom, azt hittem, Szlovákia nyugati részét töviről hegyire bejártam, és tökéletesen ismerem. Amikor a Región Trnava regionális turisztikai szervezet meghívott, azt gondoltam magamban: „Miért ne? Valószínűleg semmi újat nem látok, de legalább kirándulok egyet Szlovákiában.” És tudod, mi történt? Minden teljesen új volt. Olvass tovább, és megtudod, mit érdemes megnézni Nagyszombatban.

Nagyszombat Szlovákia egyik legrégebbi városa. 1238-ban a mai Szlovákia területén elsőként kapott városi jogokat. Történelmi belvárosát máig álló városfal veszi körül, amely Szlovákia és Európa legépebben fennmaradt erődítményei közé tartozik.

View this post on Instagram

A város egykor a vallás, a műveltség és a kultúra központja volt, és ez ma is érződik 🙂 És akkor még nem beszéltünk a kiváló borról és mézborról, amelyeket itt reggeltől estig kóstolgathatsz. Hidd el, kipróbáltam, haha. Foglald el a szállásodat, és indulhat a városnézés.

Szállástipp Nagyszombat történelmi belvárosában

Nagyszombatban rengeteg szállás közül választhatsz, ezért csak azt tudom ajánlani, amelyiket magam is kipróbáltam. Ha valahol megszállok, a hiteles, karakteres helyeket szeretem.

A belváros közepén, az Apartments 1620yr szálláson laktam. Az apartmanok egy 1620-ban épült reneszánsz házban vannak, amely a polgári építészet jelentős emléke és nemzeti kulturális műemlék.

A ház építészete jellegzetesen reneszánsz, árkádos oszlopsora sajátos történelmi hangulatot ad az épületnek. Reggel itt ébredni külön élmény volt. Ha autóval jössz, a vedrődi (Voderady) kastélyban is megszállhatsz, ahol egy évvel később aludtam. A kastélyról és a mögötte rejtőző parkról lejjebb olvashatsz.

Nagyszombat és környéke látnivalói: műemlékek és tippek Milan Bez Mapy szerint

1. Miért hívják Nagyszombatot kis Rómának, és mi áll valójában a név mögött?
2. Nagyszombat föld alatti városa: kripták és pincék
3. A nagyszombati városfal
4. A Szentháromság tér és a karácsonyi vásár
5. Fel a városi toronyba, kilátással egész Nagyszombatra
6. A Synagóga Café és a Ján Palárik Színház kávézója

Miért hívják Nagyszombatot kis Rómának, és mi áll valójában a név mögött?

A „mert sok itt a templom” választ már sokszor hallottam, akkor is, amikor először jártam Nagyszombatban. A legutóbbi látogatásomon aztán egy ingyenes városnézésen Slavomír Dzvonik, a helyi turisztikai információs iroda idegenvezetője apróra elmagyarázta, és el kell ismernem, hogy a valódi ok sokkal érdekesebb, mint a tornyok száma.

1526-ban a magyarok elvesztették a mohácsi csatát, néhány évvel később pedig a törökök elfoglalták Esztergomot, amely addig a Magyar Királyság érseki székhelye volt. Az egyházi elitnek új, biztonságos hely kellett, és éppen Nagyszombatot választotta, az erős falakkal védett várost. Az esztergomi érsek 1543-ban tette át ide a székhelyét, és majdnem háromszáz évig, 1820-ig maradt itt. Pontosan ugyanezért lett akkoriban Pozsony (Bratislava) a koronázóváros: a törökök elfoglalták az ország régi központjait, és minden fontos dolog nyugatra költözött.

Nagyszombat így három évszázadra az egész Magyar Királyság vallási és kulturális központja lett. 1635-ben Pázmány Péter bíboros egyetemet alapított itt, amely diákok ezreit vonzotta. A szerzetesrendek, a jezsuiták, a ferencesek, a pálosok, a trinitáriusok, a klarisszák és az orsolyiták pedig egymás után építették itt templomaikat és kolostoraikat. Pontosan ezért van a kis történelmi belvárosnak ennyi tornya. Nem véletlen és nem divat ez, hanem annak a következménye, hogy három évszázadra ide költözött az egész ország egyházi igazgatása. Az egyetem csak 1777-ben költözött Budára, ekkor Nagyszombat elvesztette kiváltságos helyzetét, a kis Róma név azonban máig rajta maradt.

• Milan tippje Júliusban és augusztusban a Trnava Tourism ingyenes városnéző sétákat tart. A városi torony elől indulnak, nagyjából egy óráig tartanak, és gyerekeknek meg külföldieknek is megfelelnek. Én a „Trnava sacra” sétához csatlakoztam, amely a szakrális emlékeket mutatja be, az idegenvezető pedig korabeli jelmezben vezet. Van egy második útvonal is, a „Trnava svetská” (a világi Nagyszombat), amely olyan helyekre visz el, ahová egyébként nem lehet bejutni, például a városfal egyik bástyájára.

Nagyszombat föld alatti városa: kripták és pincék

Nagyszombat, a már említett „kis Róma”, nemcsak a felszínen, hanem alatta is érdekes helyeket rejt. A föld alatt történelmi kripták, pincék és folyosók labirintusa húzódik, szépen megőrzött állapotban. Ha szokatlan, kicsit misztikus élményre vágysz, Nagyszombat föld alatti városa biztosan elvarázsol. A vezetett túrát foglald le előre. Hasonló kriptákban és katakombákban Zsolnán (Žilina) is jártam, és Párizsban is.

Vannak itt ősi kripták, amelyek végső nyughelyül szolgáltak, és pincék, ahol régen bort és élelmet tároltak. Ezek a terek az elődök mesterségbeli tudását és tervezőkészségét mutatják. A túrán megtudod, mire használták őket a múltban, és miért számítanak ma is ritkaságnak. Nekem az ilyen titkos föld alatti terek mindig nagyon tetszettek.

A nagyszombati városfal

A város egyik legszembetűnőbb jelképe a városfal, amely máig impozáns emléke Nagyszombat középkori fényének és stratégiai jelentőségének. A falak a 13. században épültek, nem sokkal azután, hogy Nagyszombat szabad királyi városi kiváltságokat kapott.

Akkoriban Közép-Európa egyik legnagyobb erődítménye volt. A falrendszer az egész várost körbevette, és vizesárok, kapuk és védőtornyok egészítették ki. A megmaradt szakaszok Szlovákia legépebb középkori erődítményei közé tartoznak. És tudod, mi a legjobb? Szabadon végigsétálhatsz rajtuk, az egyik feljáró lépcső például a Szent Miklós-bazilika mögött van.

A Szentháromság tér és a karácsonyi vásár

A Szentháromság tér (Trojičné námestie) szerintem Szlovákia egyik legszebb történelmi tere. Tetszik, ahogy itt a hagyományos építészet keveredik a szocialista brutalizmussal. A teret a Szentháromság-szobor uralja, amelyről a nevét kapta. Körülötte történelmi épületek állnak, amelyek tökéletes hátteret adnak a karácsonyi vásárnak.

Hagyományos forró puncs, forralt bor, mézeskalács és helyi nagyszombati különlegességek: mindez a karácsonyi vásáron vár. Főleg a forró epres bort ajánlom 😀

• Milan tippje A karácsonyi vásárra kora este menj, amikor a tér a legszebb: ezernyi fény világítja meg, és forralt bor illata lengi be. Utána jutalmul nézd meg a teret a városi toronyból. Érdekesség: 2025-ben Nagyszombat azt ünnepelte, hogy száz éve gyújtják meg a karácsonyfa fényeit a téren, és én is ott voltam.

A nagyszombati városi torony és mechanikus órája

A Szentháromság tér fölé magasodó városi torony Nagyszombat egyik legismertebb jelképe. 1574 és 1578 között épült, és eredetileg őr- és jelzőtoronyként szolgált. Ma népszerű hely, ahonnan szép a kilátás a városra és a környékre.

A városi torony egyik legnagyobb vonzereje a mechanikus órája, amely Szlovákia legrégebbi működő óraszerkezetei közé tartozik. A ritka szerkezetet már 1729-ben beszerelték, és ma is jár. Minden nap kézzel kell felhúzni, ami szép bizonyítéka az órásmesterek tudásának. Kérdezd meg az idegenvezetőt, talán neked is megengedi, hogy felhúzd, ahogy nekem 🙂

A Synagóga Café és a Ján Palárik Színház kávézója

Ha kávé, akkor Nagyszombat. A Synagóga Café az egyik kedvenc kávézóm egész Szlovákiában. Ez a különleges hely egy felújított történelmi zsinagógában jött létre. A modern kávézó gondosan megőrizte az épület eredeti elemeit, például a díszes mennyezetet és az ólomüveg ablakokat, ettől semmihez sem hasonlítható a hangulata.

• Milan tippje A belvárosban, közvetlenül a nagyszombati színház épületében egy stílusos, művészi hangulatú kávézót találsz. A Ján Palárik Színház kávézójában jó a kávé, vannak könnyű falatok, és kellemes a hangulat, kilátással a történelmi belváros nyüzsgésére. A süteményeket pedig muszáj megkóstolnod.

A Szent Miklós-bazilika és a kegykép, amely a legenda szerint háromszor mentette meg Nagyszombatot

Az előző látogatásomon szinte észre sem vettem ezt a helyet, és ezt a hibát te ne kövesd el. A Szent Miklós-bazilika a 14. és 15. század fordulóján épült egy régebbi román kori templom helyén, és az építését maguk a magyar királyok is támogatták: Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond és Habsburg Albert. Abban a csaknem három évszázadban, amikor itt székelt az esztergomi érsek, ideiglenes székesegyházként működött, és az egész Magyar Királyság egyik legfontosabb épülete volt. A templom alatti kriptában több érsek és egyházi méltóság nyugszik, és itt áll ma is Nagyszombat egyik legrégebbi orgonája, amelyen máig koncerteket tartanak.

Közvetlenül a bazilika mellett feltűnik a reneszánsz érseki palota. Egykor fényűző székhely volt, ma sajnos használaton kívüli, pusztuló épület. Évek óta még a lépcsőjére sem lehet felmenni, egy részét biztonsági okokból egyszerűen lezárták. Kár érte, remélem, egyszer ez megváltozik.

A bazilika legerősebb története azonban egy mellékkápolnában rejlik, ahol a nagyszombati Szűz Mária-kegykép függ. Az egyházi hagyomány szerint az 1663-as török fenyegetés idején könnyek jelentek meg rajta, a törökök pedig váratlanul elfordultak a várostól. Néhány évtizeddel később, 1708-ban, a Habsburg-ellenes felkelés idején a kép néhány hét alatt állítólag háromszor is könnyezett. Ez az esemény elég jól dokumentált: egy korabeli bizottság harminckét tanút hallgatott meg eskü alatt. 1710-ben, amikor pestisjárvány dúlt a városban, a lakók körmenetet tartottak a képpel, és a járvány állítólag éppen akkor szűnt meg. Ennek emlékére Nagyszombatban máig minden novemberben kilencedet, vagyis kilencnapos imádságot tartanak. Nem tudom, hiszel-e a csodákban, de a város történeteként ez erős dolog. Értem, miért lett a képből zarándokhely, és miért viseli ma a templom a basilica minor pápai címet is. Az idegenvezető ráadásul azt is megmutatta, hogy a bazilika II. János Pál pápa vérereklyéjét is őrzi, amelyet néhány éve az egyik krakkói püspök ajándékozott a templomnak.

@milan_bezmapy+249 000 követő

Kövess az Instagramon

Követés

A nagyszombati cukorgyár, a város ipari szíve

A látnivalók mellett ide kell sorolnom Nagyszombat ipartörténetének egyik legfontosabb fejezetét is. Gyerekkoromban gyakran autóztunk át a városon a nagymamámhoz.

Kisfiúként végigaludtam az utat, de amikor áthajtottunk ezen a városon, mindig felébresztett egy átható szag. Mi volt az? A cukorrépa feldolgozása. Ma az épületegyüttes pusztul, de a Región Trnava elintézte, hogy vezetett látogatáson nézhessük meg, amiért rettentően hálás vagyok.

A nagyszombati cukorgyár rövid története

A nagyszombati cukorgyárnak hosszú története van. A cukorrépa feldolgozásával először a Vaymár fivérek próbálkoztak a mai Družba lakótelep helyén, de első cukorgyáruk néhány év után megszűnt. A klasszikus korszak egy új üzem, a Tyrnauer Zuckerfabrik alapításával kezdődött. Később a Stummer család vette át, és évtizedek alatt a Monarchia egyik legnagyobb és legmodernebb cukorgyárává fejlesztette.

Az államosítás után Peter Jilemnický Cukorgyár néven működött tovább, az 1990-es évektől pedig Trnavský cukrovar, a. s. néven. Csaknem 135 évig folyt itt a termelés, egészen 2004-ig, amikor végleg leállt.

Jelképe a magas kémény, amely ma is a városkép egyik meghatározó eleme. Az együttes négy épülete nemzeti kulturális műemlék: a fő termelőépület, mindkét cukorraktár és az igazgatási épület. Érdekesség az is, hogy régen elektromos, felsővezetékes kocsikat használtak itt a cukor raktárba szállítására, ami a maga korában haladó műszaki újításnak számított.

• ÉRDEKESSÉG: A cukorgyárat a város szélén, a történelmi falakon kívül építették, ami pontosan illett az ipari jellegéhez. Idővel azonban Nagyszombat a falakon túl, a cukorgyár körül is terjeszkedni kezdett.

Ma az egész terület teljesen új városnegyeddé alakul, lakásokkal, kultúrával, zöldfelületekkel és szolgáltatásokkal. A felújított épületek a műemlék ipari építészetet új épületekkel kötik majd össze. Remélem, hamarosan 🙂

A vedrődi kastély angolparkja, az első a maga nemében Szlovákiában

A vedrődi kastélyt már ajánlottam szállásnak, de mögötte valami olyan rejtőzik, ami külön fejezetet érdemel. 1794-ben Zichy Ferenc gróf megbízta Bernard Petri német kertépítészt, hogy az eredeti francia kertet alakítsa át az akkor divatos angol, úgynevezett szentimentális tájképi parkká. Így jött létre az első ilyen típusú park a mai Szlovákia területén, amelyről akkoriban külföldi kertészeti évkönyvek is írtak. Az átalakítás emlékére a gróf tizenkét méter magas, latin feliratos obeliszket emeltetett, amely egyébként máig restaurálásra vár.

A parkba pontosan azok az elemek kerültek, amelyeket a korabeli divat szeretett: cseppköves mesterséges barlang, tornyos, felvonóhidas műrom, remetelak, kápolna és egy régi malom. Kedvenc részletem, hogy az egyik utolsó tulajdonos, az utazó Zichy József Egyiptomban, az Arab-félszigeten, Dél-Indiában, Malajziában, Indonéziában, Japánban, Kínában és Mongóliában járt, és az útról kínai pagodák ötletét hozta ide. Az egyik ma is áll, a másik a tervek szerint hamarosan visszakerül a tó közepén lévő kis szigetre. További kirándulási tippjeimet Nagyszombat környékére itt találod.

És itt van az egész park számomra legkedvesebb kontrasztja. A remetelakot, ezt a kis épületet, amely egy középkori remete hajlékát hivatott utánozni, ma a legmodernebb technológiával, 3D-nyomtatással építették újjá. A tulajdonosok szerint ez az első ilyen épület Szlovákiában. A 18. század a 21. század technológiájával: pontosan az ilyen részletek miatt szeretek utazni.

A park tavait egykor a Gidra-patak malomárka töltötte fel, gravitációs úton. Mára a hozzáfolyás kiapadt, ezért szivattyú pótolja a vizet. Lehetett bennük fürödni is, voltak öltözők, a kis szigetre pedig csak csónakkal lehetett eljutni. Amikor megnéztük, végül mi is vízre szálltunk: az evezés nem volt betervezve, de nem bánom. A szocializmus idején mezőgazdasági iskola működött itt istállókkal és tyúkólakkal, a rendszerváltás után pedig egy magánszemély még házat is épített magának a műrom belsejébe, ablakokkal és spalettákkal.

Az elmúlt két-három évben a Bohdal család lendületesen újítja fel a parkot, Palo Ďurko restaurátorral, aki ragaszkodott a pontos kerámiamásolatokhoz. Jólesik a kontraszt a hasonló alsókorompai (Dolná Krupá) parkkal, amelyről lejjebb írok: az az államé, és a felújítása a bürokráciában húzódik. A vedrődi park egyébként nyitva áll a látogatók előtt, nyáron csütörtökönként grillpartikat tartanak, karácsonykor pedig kóstolóvacsorát.

• Milan tippje Nagyszombat a szlovák Turisztikai és Sportminisztérium támogatásával ingyenes, garantáltan induló városnéző sétákat szervez, nyáron hétköznapokon 10:30-kor. Ideálisak egyéni látogatóknak. Péntek és szombat délelőtt pedig piac van a téren.

Terra Parna, a pincészet, ahol végre megértettem, miért nem portugál a kékoportó

A Terra Parna pincészet a Suchá nad Parnou melletti Ružová dolinában fekszik, olyan telkeken, amelyek egykor egy szerzetesrendé voltak, és nyári rezidenciaként szolgáltak. A keresztes kis kőtorony, amelyet itt szinte mindenki kápolnának néz, valójában víztorony, és egy helyi szerzetes építette. Az 1930-as években a nagyszombati urak nyári villákat építettek ide. Egy helybeli szomszéd szerint azért, mert Nagyszombatban akkor nem volt csatornázás, és nyáron rendesen bűzlött a város. A szőlőiket a helyiek gondozták, és volt itt három viecha, vagyis kis borozó, meg egy kávézó, az U Viežličiek.

A szőlőt, amelyet az édesapa, Jožo telepített 2003-ban, ma a három lány közül kettő viszi. Az egyik szőlészetet végzett, a másik Luxury Branding & Fashion szakot Grenoble-ban, és együtt csaknem 8 hektáron gazdálkodnak.

Itt hallottam az egész kirándulás legjobb történetét, a kékoportó (Modrý Portugal) fajtáról. Mindig azt hittem, hogy a név jelent valamit, és a fajta tényleg Portugáliából származik. Nem onnan. A genetikai vizsgálatok semmilyen rokonságot nem találtak a portugál fajtákkal, és a portugál ampelográfusok minden kapcsolatot elutasítanak. Az egyetlen nyom egy szájhagyomány: az ausztriai Vöslauban élő Fries grófnak 1770 körül állítólag éppen Portugáliából hoztak szőlővesszőt. Jožo egészen másképp választotta a kékoportót a szőlőjébe: körbejárta a falu nagymamáit, és megkérdezte őket, mi termett itt mindig jól. A fajta ráadásul a kommunizmus idején rossz hírnévre tett szert, mert túlterhelték a tőkéket, és a túltrágyázott talajból vizes, híg bor lett.

Ugyanilyen szép a magyarázat arra, miért van az érlelt rajnai rizlingnek néha benzinszaga. Ez nem hiba, hanem egy nyelvtörő nevű vegyület, a trimetil-dihidronaftalin, amely közvetlenül a szőlőben keletkezik, ha a fürtök sok napot kapnak. Egy apróság a végére: egyes évjáratokban a fürtökön ülő katicabogarak jellegzetes keserűséget adhatnak a bornak, ha a borász szüretkor nem válogatja ki őket.

Itt azt is megtanultam, hogyan különböztessem meg a becsületes hordót attól, amelyik csak annak látszik. Egy igazi tölgyfa barrique-hordó ára 500 eurótól indul, benne lassú mikrooxidáció zajlik, a tanninok pedig idővel lecsiszolódnak. Az olcsóbb megoldás a rozsdamentes acéltartályba dobott faforgács, amely hasonló illatot ad a bornak, de nem ugyanazt a folyamatot. A szüret itt száz százalékban kézi, a pincészetet pedig közvetlenül a szőlőben építették fel, hogy a szőlő a lehető legrövidebb utat tegye meg, és ne oxidálódjon. A 2025-ös Sauvignonjuk éppen azért lett kivételesen illatos, mert szüret közben hűtőkamionban hűtötték a szőlőt.

Az Alibernetet jó években egészen mínusz hét fok alatti fagyig a tőkén hagyják, hogy jégszüret legyen belőle, csaknem 300 gramm cukorral. A legutóbbi esős évjáratban azonban előbb minden elrohadt, az előző termés utolsó palackjai pedig angliai Michelin-éttermekben kötöttek ki. Pontosan az a fajta ritkaság, amelyről érdemes írni.

Itt ma az üzlet nagy része az élmény körül forog: a kóstolóvacsorák hónapokkal előre elkelnek, júniusban négyszáz fős bulit tartanak, vannak esküvők, sőt barre- és pilatesórák is villásreggelivel. A bevételek szempontjából a bor csak a második helyen áll. Az őszinteséghez hozzátartozik az is, ami itt nem működik. A Kis-kárpáti borút (Malokarpatská vínna cesta) mint koncepció megszűnt: hiányzott a minőség garanciája, és rengeteg bort töltöttek ki, amelyért senki sem fizetett. Utódja, a belépőjegyes, csak minősített borászokkal dolgozó Chuť Malých Karpát (A Kis-Kárpátok íze) idén már nem lesz, az sem maradt fenn. Ha Dél-Morvaországhoz vagy Ausztriához hasonlítom, ahol egyik szőlő a másikat éri, és mindenütt kerékpárutak vannak, itt egyszerűen még nem honosodott meg hasonló infrastruktúra. A borászok egymásnak még csak nem is versenytársai. Az igazi ellenfelük az éttermek borlapjain szereplő import bor, és azok, akik a spanyol lajtos bort szlovákként árulják.

A szárazság itt is érezhető: egy száz méter mély kút víz nélkül áll, miközben néhány kilométerrel arrébb, Doľanyban gejzírként tör fel a víz negyven méterről. Szomolány (Smolenice) néhány éve teljesen víz nélkül maradt. Egy vidék, ahol ennyi a szőlő, és ennyire érzékeny az időjárásra: ezen érdemes elgondolkodni.

Medolandia és a Beethovent kedvelő rózsagrófnő rózsakertje

Alsókorompa a zene és a rózsák faluja, és mindkét jelzőt tényleg megérdemli. A 19. század elején maga Ludwig van Beethoven járt ide zongorát tanítani: a Brunszvik családnál vendégeskedett, és a lányaikat tanította. Az egyik Brunszvik lány később a Chotek családba ment férjhez, és éppen ebből a családi ágból származik az a nő, aki miatt ma egész Szlovákiából érkeznek ide a rózsák szerelmesei.

Chotek Mária Henrietta grófnő (szlovákul Mária Henrieta Choteková), aki 1863-ban magában Alsókorompán született, itt hozta létre Európa egyik legnagyobb magánrózsakertjét. Hírneve csúcsán, 1910 körül, több mint 6000 rózsafajta nőtt benne. Egész Európába, az Egyesült Államokba és Kanadába is exportált, a külföldi rózsatermesztők pedig szakterülete legnagyobb tekintélyének tartották. Ez egy századfordulós nő számára igazán szokatlan helyzet volt. Ő maga inkább termesztőnek tartotta magát, mint nemesítőnek, mégis négy saját fajtát nemesített. A legismertebb közülük a tűzpiros, illatos Ignis 1934-ből.

A rózsakert már az 1930-as évek gazdasági válsága óta hanyatlott, a második világháború pedig megadta neki a kegyelemdöfést: 1945 után gyakorlatilag semmi sem maradt belőle. A grófnő 1946-ban halt meg, elhagyatottan és család nélkül, az alsókorompai kolostorban, ahol apácák gondoskodtak róla. A birtok az államra szállt, a telkeket felparcellázták, és ma egy részükön átlagos családi házak állnak. Maga a kastély ma a Szlovák Nemzeti Múzeumé.

A történetnek azonban szép folytatása van. 2019-ben a Kudláč család, az Apimed mézborászat tulajdonosa, az eredeti hely közelében új rózsakertet alapított, amely a grófnő örökségét viszi tovább. Sikerült megszerezniük még az Ignist is, a grófnő saját fajtáját, amely csak a sangerhauseni német rózsatermesztőknél maradt fenn, és díszhelyre ültették vissza Alsókorompán.

Medolandia és mézborkóstoló

Ugyanez a család üzemelteti a Medolandiát is, az élményparkot, amely a grófnő egykori gazdasági épületeinek romjaiban épült fel. Az egykori szeszfőzde magas kéményéről ismered fel. A filozófiájuk egyszerű: a mézbor a méz borlelke. A törvény szerint ráadásul csak mézből, vízből és élesztőből készült ital lehet mézbor, így az alkoholmentes mézbor, amelyről néha szó esik, technikailag nem is lehet mézbor.

A zászlóshajóik a tisztán akácmézből készült Staroslovanská svetlá és a sűrűbb, édesebb, erdei mézből készült Staroslovanská tmavá. A karácsonyi vásárokon azonban a fűszeres Trnavská a legnépszerűbb, virágmézből, fahéjjal és szegfűszeggel. Az összes mézet nagyjából 150 szlovák méhésztől vásárolják, akiket maguk ellenőriznek, a mézüket pedig laborban bevizsgálják, mielőtt megveszik. Mivel minden év méze más, a technológusok művészete abban rejlik, hogy a vásárló ne vegye észre a különbséget az évjáratok között. Az új mézbor rövidebb ideig érik, a régebbi akár egy egész évig is, és az eredménynek ugyanolyan ízűnek kell lennie.

Náluk a legritkább az erdei méz, amely nem minden évben kapható, és a gesztenyeméz, amelyből egyszerűen nem terem annyi, amennyi az ő mennyiségeikhez kellene. Saját rózsás mézboruk is van, ehhez pontosan az ellenkezőjét csinálják annak, amit a rózsametszésnél: a legszebb virágokat szedik le, kézzel lefosztják a szirmokat, majd hetekig közvetlenül a mézborban áztatják őket. A neve Mária Henrieta.

• Milan tippje A rózsakertet is magában foglaló terület belépője májustól szeptemberig 5 €, az iskolások, a diákok és a nyugdíjasok 4 eurót fizetnek, októbertől áprilisig pedig ingyenes a belépés. Nyáron a rózsák uralkodnak, télen a mézbor és a mézeskalács, hétvégén pedig a kávézó is nyitva tart.

Hol egyél, és hová menj bor- és mézborkóstolóra Nagyszombat környékén

Ahogy fentebb már utaltam rá, a nagyszombati régió a bor- és mézborkóstolók vidéke. Akár karácsony idején jársz itt, akár csak kerékpározol a környéken, mindenfelé találsz pincészeteket, amelyek az arra járóknak kóstolót kínálnak a saját borukból, és gasztronómiai élményt meg szállást is adnak. A Terra Parnáról és a Medolandiáról, a két helyről, amely külön fejezetet érdemelt, már fentebb írtam. Íme a többi hely, ahol az elmúlt években jártam.

A Vína z Mlyna pincészet: sült kacsa és misebor

A Vína z Mlyna pincészet Doľany faluban van, és arról ismert, hogy a helyi borászati hagyományokat követve készít minőségi borokat. Misebor készítésére is van engedélyük, haha. Kóstold meg: az előállítása sokkal szigorúbb feltételekhez kötött, mint a hagyományos boré, és misebor készítésére csak megbízható borászok kapnak engedélyt 🙂

Ennek a borvidéknek hosszú szőlőtermesztési múltja van, a pincészet pedig a természetes borkészítési módszerekre épít, így a boraiban megőrzi a vidék jellegét. A pincészet vacsorával egybekötött borkóstolókat is tart, ezek a borkedvelőknek igazi élményt jelentenek. A bor mellett helyi finomságokat is kóstolhatsz, amelyek remekül illenek a borokhoz.

• Milan tippje Ez nem étterem, hanem pincészet, ezért a látogatást előre be kell jelentened és egyeztetned kell.

A Mrva & Stanko pincészet

A Mrva & Stanko pincészetet 1997-ben alapította egy nemzetközi tapasztalatú borász és egy reklámszakember. A pincészet modern borokat hoz Szlovákiába: könnyűeket, frisseket, markánsan fajtajellegeseket és gyümölcsöseket. Megbízható szőlőtermesztőkkel dolgozik, és a szőlőt maga dolgozza fel, hogy teljesen kézben tartsa a minőséget. Évente nagyjából 360 000 palackot készít, és ezt a határt nem lépi át, hogy megtartsa a színvonalat.

A szokásos kínálat mellett magánarchívuma is van, ahol exkluzív borokat tárolhatsz, ha otthon nincsenek meg hozzá a megfelelő körülmények. Engem az archívum a Harry Potterből ismert Gringotts bankra emlékeztetett, haha. A rozéjuk aranyérmet nyert Párizsban, és betontartályt is használnak, amely semmilyen nem kívánt mellékízt nem ad a bornak.

A Karpatská Perla pincészet

A Karpatská Perla élő szervezetként tekint a borára, amely a talajban kezdődik és a pohárban ér véget. Ez ugyan borászati közhelynek hangzik, de a tulajdonossal folytatott beszélgetések után éreztem rajta, hogy hiszi, amit mond, és szenvedélyesen rajong a szőlőért.

Minden a Kis-Kárpátok sajátos jellegén alapul, ahol az alapkőzet találkozik a nappal, az esővel és a széllel. A saját, hatvan kilométeres körzeten belül fekvő szőlőiket a természet iránti legnagyobb tisztelettel művelik, és bio módszerrel termesztenek, mert a filozófiájuk szerint a bor nem a pincében, hanem a szőlőben születik.

„A talaj és a fekvés az alap, de a legfontosabbak az emberek”, mondja nekem a tulajdonos. A szőlő elsősorban kézimunka, amely alázatot és elszántságot kíván ahhoz, hogy becsületesen csinálják a dolgokat. A szőlőt kizárólag a saját pincéjükben dolgozzák fel, hogy teljesen kézben tartsák a minőséget, és kezdettől ügyelnek a talajra, a fekvésre és a fajtákra. A bornak nemcsak italnak, hanem kulturális élménynek is kell lennie, ahol a hely és a kóstolás módja ugyanolyan fontos, mint az, ami a palackban van.

Mézborkóstoló Szomolányban

Ennél a „nemzetközi hangulatnál” azonban maradok még egy kicsit, csak néhány kilométerrel arrébb. Szomolányban különleges karácsonyi hangulatot élhetsz át a Nektária Smolenice méhészeti telepen, a szomolányi kastély alatt. Ilyenkor az egész telep karácsonyi díszbe öltözik, és a hagyományos karácsonyi vásár mellett egy kis mézes világot is kínál, ahol különféle mézborokat, mézes burčiakot (a murci mézes változatát) és más mézes italokat kóstolhatsz.

Emellett büfésátrak is állnak itt, ahol burgert, tacót, sztrapacskát, pizzát és más nemzetközi ételeket kínálnak, és a vegetáriánus és gluténmentes kínálatról sem feledkeznek meg. A Nektária tematikus rendezvényeket is szervez, például a tavaszi, a nyári és az éjszakai Medokvast, ahol mézbort és más mézes termékeket kóstolhatsz egy méhészkert romantikus, kicsit titokzatos környezetében.

Szóltam a tulajdonosoknak, hogy emeljék meg a belépőt, mert amit itt kínálnak, az sokkal többet ér 🙂

Bistro PERK

A nagyszombati belvárosban lévő Bistro PERK a friss, helyi és szezonális alapanyagokra helyezi a hangsúlyt. A konyha nyitott, így láthatod, hogyan készül az étel, és megtudhatod, honnan jönnek az alapanyagok. Szombatonként villásreggelit is kínálnak, ami ideális egy ráérős hétvégi délelőttre.

Az ételek évszakonként változnak, így minden vendég valami frisset és helyit kóstolhat. A kóstolómenü kisebb adagjaival több fogást is kipróbálhatsz, és az ebédből vagy a vacsorából élmény lesz. Nekem a bisztró otthonosnak és visszafogottnak tűnt, de van lelke: diszkrét környezet, udvarias kiszolgálás és laza hozzáállás. Egy jó helynek nem kell nagynak vagy zsúfoltnak lennie ahhoz, hogy igazi gasztronómiai élményt adjon. Ez a bisztró azoknak ideális, akik értékelik a friss ételt és az egyedi környezetet.

Látogatás a vedrődi kastélyban: vacsora és szállás

A vedrődi kastély nem csupán díszlet nemesi múlttal. Itt tényleg megszállhatsz, és olyan környezetben lehetsz, amely csendes buborékként hat, távol a világ zajától. A szobák modern berendezésűek, de teret hagynak a történelmi épület karakterének, így nem érzed magad sem skanzenben, sem steril szállodában. Próbáld ki az éttermüket is. Én az osztrák–magyar menüjüket választottam, és tényleg kiválóan ettem.

Nagy előny, hogy a szállás közvetlenül a nagy angolparkban van, amelyről fentebb írtam: megnyugtató, kicsit mesebeli hely. Ha kiszakadnál a városból, kreatív feltöltődésre vagy romantikus hétvégére vágysz, ide gyere. Ráadásul hamarosan elkészül az új wellnessrészleg is.

Mit érdemes megnézni Nagyszombatban? Most már tudod 🙂 Jó utat Nagyszombatba! A Región Trnava programjai a szlovák Turisztikai és Sportminisztérium pénzügyi támogatásával valósulnak meg.

Milan Bez Mapy